Nagy zenei élményben volt részük azoknak a gyermekeknek és kísérő tanáraiknak, akik január 24-én, pénteken részt vettek a Filharmónia által szervezett programon.
Három fiatal, kitűnő zenész adta a szűk egyórás, élvezetes műsort. A Baranya vármegyéből érkezett csapat lelke, vezetője Kéméndi Tamás harmonikatanár, harmonikaművész volt, társai a délelőtt során Szabó-Beck Angéla fuvolatanár és Ringató-foglalkoztató, Zivkovic Mira énekes, hegedűs voltak.
Vetített képes, igen ötletes, 12 lépéses - a naptári év hónapjaihoz kapcsolódó - játékos, élőzenei fejtörőt állítottak össze, amit zenei virtuozitással a legismertebb, legkedveltebb melódiákból, a zeneirodalom gyöngyszemeiből adtak elő. Az iskolai tanévkezdéshez hasonlóan szeptember hónappal indították a zenei időutazást. Beethoven Für Elise ismert dallama csendült fel, a szerzőt pedig a hallás világnapjához (szeptember 24.) kapcsolták, hiszen köztudott, Beethoven élete utolsó nyolc évében már csak belső hallásával írhatta műveit. Októberre Bizet Carmenjéből játszottak részleteket. Kéméndi Tamás harmonikáját zengette és Szabó-Beck Angéla fuvolán játszott. Élvezték a gyerekek a temperamentumos, fülbemászó dallamokat (Habanera, Torreádor-dal, Carmen). Novemberben Ady kapcsán a francia sanzonokat idézték meg a „Párizs ege alatt…”című számmal, amit Zirkovic Mira énekelt el. Decemberben Vivaldi Négy évszak című művéből játszották a Tél hegedűversenyt. A programzenét hegedűn és harmonikán szólaltatták meg. Januárban az 1756 első hónapjában született Mozart Török indulója zengett. E zenét eredetileg zongorára írta a szerző, de van már átirata más hangszerekre, így hegedűre és harmonikára is. Februárban Zirkovic Mira előadásában horvát nyelven hallhatott a közönség egy télűző éneket, amiről a mohácsi busójárást kellett kitalálniuk a gyerekeknek. Márciust Johann Strauss Radetzky-indulója köszöntötte. E dallam is igen vidám tekinteteket varázsolt a gyerekekre. Kéméndi Tamás volt mindvégig a moderátor, illetve Beck Angéla fuvolatanárnő tesztelte még a közönséget ötletes kérdésekkel. Mindketten közvetlen, de mégis a zenei kultúrához méltó szakmaisággal és színvonalon vezették a műsort. Kéméndi Tamás vitte leginkább a szót, hamar megtalálta a közös hangot kis közönségével. Szavait a dicséret hatotta át akkor is, ha sok segítséget kellett adni a zenemű vagy a zeneszerző megfejtéséhez. Kéméndi Tamás a harmonikáról, mint fiatal hangszerről (csak 200 éves), s annak működési mechanizmusáról is beszélt, és azt is elmondta, e hangszer közeli rokona a templomi orgonáknak. A hangszer lelke, működtetője a beleszorult levegő. A tanár úr aztán hangszerén a regiszterek váltogatásával többféle hangszínt is bemutatott.
A további hónapok kapcsán Weiner Leó Rókatáncát, a Vuk közismert dallamát és a Csillagok háborúja filmzenéjét is hallhatta a közönség. A farsangi bálok kedvelt, viharos táncát is láthatták a fiatalok lelki szemük előtt, amikor a zenészek Jacques Offenbachtól a kánkánra zendítettek rá. Mozgalmas, vérpezsdítő délelőtt volt. A lélek lecsitításaként augusztussal ért össze az év. Az államalapítás kapcsán aztán visszatértek a komolyságba, hiszen a Szól a kakas már, majd megvirrad már. Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár kezdetű népdallal zárult a szívet-lelket gyönyörködtető zenei délelőtt. A nagy taps, a csillogó szemek, a mindvégig fennmaradt figyelem jó visszaigazolás volt a zenészeknek. Remek műsort állítottak össze a kis közönség számára.