Daniel Goleman szerint a sokrétű kompetenciafejlesztés titka:
"...felismerjük, mi a gyermek természetes adottságának profilja,
és zöld utat adjanak erősségeinek, miközben gyenge pontjait fejlesztik. [...]
Ezáltal a tanulás örömtelibb lesz, nem kell se reszketni, se unatkozni.
A tanulás eljuttatja a gyereket a flow-ig,
felbátorodik, és új és új területeken törekszik előre."

Gyomaendrőd Város Önkormányzata eredményesen pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül közzé tett TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben című felhívásra. A projekt végrehajtásában részt vevő szervezetek:
    • Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda
    • Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda
    • Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
    • Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola

A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.

A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.

A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják:
- a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése - pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása);
- a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás);
- a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).

Intézményünkben a 2006/2007-es nevelési és oktatási évben került bevezetésre a kompetencia alapú oktatás a HEFOP 3.1.3-as projekt keretében az alábbi évfolyamokon és területeken:
    • 1. évfolyamon - szövegértési-szövegalkotási, valamint matematikai-logikai kompetenciaterületeken
    • 5. és 7. évfolyamokon - szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületen.
Azóta természetesen felmenő rendszerben újabb és újabb tanulócsoportok, valamint pedagógusok léptek be a kompetencia alapú oktatásba, mely lassan már minden évfolyamot érint.
Jelen projekt keretében az alábbi gyermek-, illetve tanulócsoportok és pedagógusok kerülnek bevonásra ebbe a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztését célzó oktatási rendszerbe:

Emellett a projekt keretében az oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertani elemek alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.) is megvalósul:

A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet a korábban hosszú időn át szilárdnak tűnő tudáskánon felbomlásának, az ismeretek, a tudás egyre gyorsabb termelődésének következménye, olyan váltás az oktatásban, amelynek következtében az ismeretátadásról az alkalmazás összetett képességének fejlesztésére, a tudásról a tanulásra helyeződött a hangsúly. A kompetenciafejlesztés felértékelődésében a gazdaság változó igényeinek, a humánerőforrás hatékonyabb felhasználhatóságára való törekvésnek is jelentős szerepe van.

A kompetencia alapú pedagógia meghonosodásának fontos feltétele az iskola világát átható reform véghezvitele. A különböző kompetenciák fejlesztése a tanítás-tanulás folyamatának a korábbinál tudatosabb megtervezését, a tananyagok fejlesztőfunkciójának alaposabb elemzését teszi szükségessé. A kompetenciaszemléletű oktatás alapvetően átalakítja a pedagógus tevékenységét, mivel a tanításban az ismeretek közvetítése mellett jelentősen megnő a tanulók fejlesztésének facilitálása, az egyéni tanulási problémák megoldásának segítése, mentorálása. A fejlesztésközpontú szemlélet terjedése elválaszthatatlan a mérési-értékelési rendszer olyan irányú fejlesztésétől, amely képes érzékenyen visszajelezni a különböző kompetenciák, illetve az ezeket megalapozó részkompetencia-komponensek fejlődését, azaz a tanulás eredményességét, hatékonyságát. Mint ahogy az is nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlesztésközpontú iskola létrejötte olyan szervezeti kultúrát igényel, amely egyrészt képes az önfejlesztésre, másrészt nyitott mindazokra a pedagógiai innovációkra, amelyek olyan tartalmakat és módszereket visznek be az oktatásba, amelyek megalapozzák az egész életen át tartó tanulást. Az újfajta pedagógiai kultúra kompetenciaorientált pedagógusképzést és olyan továbbképzési rendszert tesz szükségessé, amelyben megnő a gyakorlat, a tréning jellegű fejlesztés, az új módszerek kipróbálásának lehetősége.

Reméljük a kompetenciafejlesztés olyan stratégiai váltást jelent az oktatás világában, amely esélyt teremt arra, hogy az iskola s általa a most iskolapadban ülő generáció meg tudjon felelni a 21. század társadalmi-gazdasági kihívásainak, mindenekelőtt a tudás alapú gazdaság igényeinek, és képes legyen arra, hogy életét kiteljesedett emberként élhesse.